Bicske város

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Fejér megye
Kistérség: Bicskei kistérség
Lakosság: 11 fő
Terület: 78.88 km²
Népsűrűség: 0,14 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 22

Közlekedés

Bicske a Budapest – Győr – Hegyeshalom – Bécs vasútvonalon fekszik élénk vasúti forgalommal. Elővárosi szerelvények kötik össze Budapesttel, Tatabányával, Komárommal és Győrrel. Gyorsvonatok járnak innen Budapest, Győr, Rajka, Sopron, Szombathely és Pozsony irányába.

A város az 1-es elsőrendű főút mentén fekszik, ám központja a régi országút körül terül el. A város határában fut az M1-es autópálya, amelyen egy lehajtó van Bicskén. A várost kisebb mellékút köti össze a 811-es úttal, Csabdival, valamint Mányon át Zsámbékkal. Bicske a környék autóbusz közlekedésének meghatározó központja: Budapest, Mór, Székesfehérvár, Zsámbék valamint a környező települések érhetők el rendszeresen a városból.

Története

Bicske és környéke már ősidők óta lakott hely, első nyomát az újabb kőkorból származó telepnyomok, sírok bizonyítják, de a bronzkorból, a rómaiak és az avarok idejéből (a Szőny-Pécs közti római út, mely egy itteni egykori római településen vezet át) és az Árpád korból (középkori temetők templom alapfalakkal kerültek elő itt.

Első említése 1306-ból való, bár a Bicskei családról – a hely akkori birtokosairól – már 1258 óta tudni. Különleges helyzetet adott a 15. század kereskedelmével párhuzamosan fellendülő Bicskének az a tény, hogy a birtokosok 1443. június 10-én pallosjogot kaptak I. Ulászló királytól.

1541 körül vált török uradalom részévé a település, ám a birodalom határán lévén a kettős adóztatás sújtotta, mivel sokszor eljutottak a komáromi adószedők is a vidékre. 1686-ig a török erről a környékről való kiűzéséig lakosainak száma nagyban csökkent. Ezt követően viszont nagy gyarapodás jellemezte a települést, amely 1688-ban a közigazgatás restaurációjával járási székhely lett. Bicske a továbbiakban folyamatosan gyarapodott, 1773-ban lett mezőváros, 1872-ben nagyközség.

A vasút 1884-ben épült meg Bicskén, amikor megnyílt az utolsó fővárosi fővonal Budapest és Újszőny között. Később ehhez kapcsolódott egy helyi érdekű vasút is, amely Székesfehérvárral kötötte össze a települést (az utóbbin az 1970-es években leállt a személyforgalom, és mára már az egy ideig még működő teherforgalom is megszűnt. A vonal nagy részén már a sínek sem láthatóak.). A vasutak megjelenésével párhuzamosan Bicske jelentősége folyamatosan nőtt, s bár 1877-ben Vál kapta meg a járásszékhelyi státuszt a környéken, növekvő iparával egyértelműen a térség legjelentősebb településévé fejlődött. 1921-ben a Budapest – Győr vasútvonalat az országban elsőként villamosították, így még egyszerűbbé vált a város megközelítése Budapestről.

A II. világháború rendkívül súlyos károkat okozott a városban, ipara és infrastruktúrája nagyrészt megsemmisült. 1945-ben végül ismét járásszékhely lett Bicske. 1986. január 1-jén kapott városi rangot.

1948 és 1969 között itt tanított Ágoston Julián ciszterci szerzetes, költő, író.

2009-2010 körül fejeződnek be Bicskén a Budapest Gate International Golf és Country Club golffalu építkezései. A tervek szerint itt rendezik majd 2012-ben a Hungarian Open bajnokságot, amely bekapcsolja Magyarországot a globális golf vérkeringésébe, Bicskét pedig hasonló rangra emelheti, mint Mogyoródot a Hungaroring.

Nevezetességei

Bicske, Batthyány-kastély

Római katolikus templom és plébánia (barokk, 1770)
Batthyány-kastély
Nagy Károly (csillagász) által épített csillagvizsgáló (19. század)
12. századi templom romjai

Testvérváros

Altshausen, Németország
Melegnano, Olaszország
Tusnádfürdő, Románia

Lásd még

Nagy Károly Csillagászati Közhasznú Alapítvány

Következő községek

További községek